A tegnapi nap igazán bemelegedett az idő – és a közeli játszótérre indultunk egy ismerős kislánnyal és az anyukájával délelőtt. Mikor kiértünk a ragyogó napsütésben, hirtelen rájöttem, hogy milyen jó lett volna ha hozunk takarót leteríteni a fűre – piknik. Na a gyerekek fel is kapták az ötletemet mivel úgyis tízórai idő van – a barátnőm pedig mivel a szomszéd utcában lakik gyorsan hazaugrott az áhított plédért. A játszótér olyan jól van kialakítva, hogy van egy nagyobb füves terület aminek a szélén lehet járdán biciklizni motorozni, ide a fűre telepedtünk mi le félig árnyékos részre. A 3 leányzó rögtön nekiállt majszolni a pléden mi is melléjük ültünk, nevetgéltünk. A játszótér amúgy csendes volt egy anyuka egy két év körüli kislánnyal homokozott, míg két nagyobb olyan 8 év körüli kislány egy szomszédos padnál unatkozott. Mivel látásból ismertük őket – ők is minket – lassan odamerészkedtek hozzánk. Megkérdezték, ők is piknikezhetnek e? Mielőtt bármelyikünk válaszolhatott volna a barátnőm kislánya felpattant a maga 2 ,5 évével és megkínálta őket eperrel. Annyira természetes volt neki, hogy megosztjuk amit vittünk és hát együtt jobb. Muszáj volt mosolyogni a lányok odaültek hozzánk ők is jól érezték magukat.
Aztán a gyümölcs után a buláta és a pufi került elő. Közben a másik kislány abbahagyta a homokozást és egyre közelebb merészkedett hozzánk – de azért a méteres távolságot megtartotta. Nézte, hogy a mieink eszegetnek de amit az anyukája kínált neki abból nem kért. Anyuka szabadkozott, próbálta elhúzni. Mondtam a kislánynak jöjjön üljön le hozzánk -és ekkor odaült a kisebbik lányom mellé. De a bulátás zacskót nem érte el – mert már jó sokan voltunk -ezért a lányom feltalálta magát – és egyszerűen ő vett egy darab bulátát amit azzal a lendülettel a kislány szájába dugott. A kislány nagyokat vigyorgott és kérte a következőt – mi meg csak kuncogtunk mert olyan cukik voltak ahogy az egyik etette a másikat. Anyuka is feloldódott, és amikor elfogyott a tízórai a gyerekek elmentek játszani – együtt szépen:)
Igazán jó dolog megosztani dolgokat másokkal legyen az pár falat keksz vagy néhány kedves szó – még egy játszótéren is örömöt okoz.
Azt azért még hozzátenném, hogy a nagyobb lányok egy óra múlva kaptak otthonról egy kis zacskó cseresznyét. És nem leültek sutyiban megenni – hanem legelőször körbekínálták a pikniktársaikat 🙂 ami szerintem nagyon udvarias és kedves volt tőlük. 🙂 Így formáljuk egymást ha odafigyelünk egy kicsit a környezetünkre. Próbáld ki te is legközelebb mosolyogj rá a közértben az eladóra – vagy dicsérd meg a szomszédod valamiért. Az ő napját és a tiedet is feldobod és sokkal jobban fogod érezni magadat.
Ha tetszett a bejegyzés nézz körül, van még pár ötlet a tarsolyomban. A megosztást pedig köszönöm.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: