Az a helyzet, hogy egy egyszínű falon nagyon jól mutat a gyerkőc kedvenc mesefigurája, állata, igazából bármi amit szeret. Feldobja a szobát és hangulatot teremt. Vannak már szuper falmatricák, de ha valami igazán egyedit szeretnénk akkor magunk is festhetjük a falat, mint ahogy én is tettem. Ez már nem az első ilyen munkám, és hát valljuk be szeretek is így rajzolgatni. Bár a falra rajzolni nagyon fárasztó, nemcsak a felület nagysága miatt, hanem mert jobban kell figyelni az arányokra amiket közelről nem is látunk. Hamarabb fárad a kezünk is hiszen más szögben rajzolunk mint egy papír esetében. És ha nincs előle elpakolva – nálam az ágyakat nem tudtam csak úgy elhúzni akkor ugyebár néha térdelve néha kicsit görnyedve folyik az alkotás. És megjegyezném, hogy kicsit időigényes is ez a munka.
Először is -megkérdeztem tőlük, mit szeretnének. A lassan 5 éves nagylányom határozott elképzeléssel rendelkezett. Ő lovat kér de legyen neki szárnya és egyszarvú is legyen. Puff neki. Oké. A kicsi cicát kért neki képeket mutattam abból választott bár azok sem teljes egészében kerültek a falra – kicsit változtattam rajtuk itt ott. Aztán a lovacskákat nézegettem meg -az tűnt nehezebb munkának. Egy valamiben voltam biztos, hogy az előző falfestéshez hasonlóan itt is a felhőkön lesznek az állatok és csillagok is kerülnek majd a falra. Végül kitaláltam, hogy egy ugró- repülő lovacska lesz a nyerő amelyik felénk fordítja a fejét.
Először a cicáknak kezdtem neki, ugyanis 2 kisebb cicát gondoltam a kicsi lányom ágya mellé készíteni. A cicáknál igazából a fej arányait volt nehéz eltalálni és a szemeket volt macerás felrajzolni. Ceruzával dolgoztam halványan a falon, ezért nézzétek el ha nem teljesen jól láthatóak a képeken.
A kezdet:
Aztán jöttek a felhők is, próbáltam lámpafényt is bevetni a fotózáshoz több kevesebb sikerrel:)
Aztán nekiálltam a lovacskának is. Mivel itt nem volt teljes képem hogyan is fog kinézni ezért, szép lassan építettem fel az állatot. Először a lábait rajzoltam meg – majd a fejét és végül a szárnyát. Persze a felhők itt sem maradtak ki.
Kezdet:
És akkor elmondom, hogy ez egy napi munka volt a két gyerkőc mellett, mert csak főztem is, meg játszótereztünk ebédeltek és aludtak. Szóval időben egy nap, és egy enyhén begörcsölt jobb kéz.
Másnap kikevertem a festéket, ami színező paszta, egy kis fehér falfestékhez adtam hozzá egy kis műanyag pohárba. Addig adagoltam amíg a nekem tetsző színű lett. A képen egy másik kicsi adag sötétebbet is láttok ezt este kevertem be mert az állatok szeménél kétféle színmélységet használtam. A hozzávalók:
A színeim, és indulhat a festés:
Azt gondoltam ezzel már pikk pakk megleszek de hamar rájöttem, hogy mivel ennek is van száradási ideje és mivel igen furcsa szögből festek jó lenne nem elmaszatolni, így hol itt hol ott festettem egy részletet le. De azért időben tényleg jobban haladtam, ez csak kb. 3/4 napot vett igénybe:)
Szóval a kezdet, jé ez a ló feje:)
Alakul :
És kész:
A nagylányom kb.: 10 percenként jött a szobába be ellenőrizni, hogy haladok és festem-e már a szárnyait a lónak. Akit mellesleg éppen Rózsának nevezett el mivel egy rózsát is festettem a sörényébe. Nagyon fárasztó munka volt, de látni a csillogó szemeit amint vagy százszor elmondta napközben, hogy anya ez gyönyörűségesen szép, köszönöm. Igazán megérte minden perc munkámat.
Persze a kicsiről se feledkezzünk meg, indul a cicahadművelet:
Lassan körvonalazódik a második cica is:
És igen elkészült! A cicáknál a szemük volt amire nagyon kellett figyelni, amúgy pikk pakk megvoltak, és azóta is őrzik az én kicsim álmát.
Ha tetszett a bejegyzés oszd meg, hogy más is ötletet nyerhessen egy kis szabad alkotáshoz.
Ha tetszett a bejegyzés nézz körül, van még pár ötlet a tarsolyomban. A megosztást pedig köszönöm.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: