Ínycsiklandó ez a legjobb szó erre a finomságra. Felbontom és pikk pakk el is fogyott. Merthogy jó ez mindenre, egy kis sült húshoz, vagy a nudlira, vagy csak a vajas kenyérre, kalácsra. A lányaim önmagában is imádják kiskanállal enni – szóval itt egy üveg lekvár sincs biztonságban. A minden mentesen meg azt értem, hogy simán dunsztolom, vagyis tartósítószer nélkül teszem el – a cukrot pedig el lehet hagyni vagy édesítővel helyettesíteni és akkor aztán már tényleg minden mentes lesz.
Hozzávalók – kb 500 g üveghez
10-12 szem szilva (ha érettebb édesebb lesz ha keményebb akkor meg savanykásabb)
1 db alma
2 evőkanál cukor (elhagyható, vagy helyettesíthető édesítővel) ízlés szerint
1 evőkanál fahéj
késhegynyi szegfűszeg
víz
Elkészítés:
A szilvát megmossuk és kimagozzuk.
Én negyedelni szoktam és így teszem az edénybe.
Jöhet rá a megpucolt kockára vágott alma.
Cukor, fahéj, szegfűszeg.
És annyi víz amennyi majdnem ellepi. Majd közepes hőmérsékleten elkezdem főzni. A nagyim a lassú majd 6-7 órás szilvalekvár főzésre esküszik – de azért ez is lesz olyan finom. Kb.: egy másfél órát szoktam főzni néha megkeverem, otthagyom fedővel lefedve, olyankor lejjebb is kapcsolom a hőfokot alatta. Amikor készen van botmixerrel átpürésítem, így a szilva héja fel sem tűnik. Forrón az üvegbe kell tölteni, jól rácsavarni a fedelét, és fejre kell állítani. Majd törölközőbe csavarni, és egy napig úgy is hagyni. Utána pedig csak egyre kell figyelni, hogy felbontás után hűtőbe tegyük, mert nincs benne tartósítószer. Mondjuk túl sok nem fog maradni belőle:)
Ha tetszett a bejegyzés nézz körül, van még pár ötlet a tarsolyomban. A megosztást pedig köszönöm.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: