{"version":"1.0","provider_name":"Szira","provider_url":"https:\/\/szira.cafeblog.hu","author_name":"Szira","author_url":"https:\/\/szira.cafeblog.hu\/author\/szira\/","title":"Minden napra egy mosoly - busz","html":"<p>A t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9s neh\u00e9z \u00fcgy. Mert a busz sokszor k\u00e9sik, sokan vannak, nem adj\u00e1k \u00e1t a helyet annak akinek k\u00e9ne \u00e9s m\u00e9g ragozhatn\u00e1m. De tekintettel a tegnapi napra miszerint is az ovib\u00f3l hazafel\u00e9 \u00faton el\u00e9gg\u00e9 vihar eleji id\u0151t siker\u00fclt kifognunk, r\u00e1ad\u00e1sul a kicsi m\u00e9g l\u00e1zas is lett - \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem \u00e9n bizony felsz\u00e1llok vel\u00fck a buszra. \u00cdgy amikor a busz be\u00e1llt a meg\u00e1ll\u00f3ba, mi meg m\u00e9g vagy 10 m\u00e9terre voltunk t\u0151le - \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem meg pr\u00f3b\u00e1lom, h\u00e1tha el\u00e9rj\u00fck. Sajnos rossz tapasztalataim vannak a m\u00faltkor pont az orrom el\u0151tt csukta be az ajt\u00f3t a sof\u0151r. Nyilv\u00e1n az a 10 m\u00e1sodperc am\u00edg gyerekkel a kezemben felugrom m\u00e1r nem f\u00e9rt bele a menetidej\u00e9be. No mindegy. Sz\u00f3val tegnap gondolatban t\u00fallend\u00fcltem ezen - felkaptam a kicsit a t\u00e1sk\u00e1m \u00e9s a nagyobbik ovis t\u00e1sk\u00e1ja mell\u00e9 :) plusz eserny\u0151 sereglet - merthogy hi\u00e1ba van es\u0151kab\u00e1t ha az eserny\u0151k olyan cukik. :)<\/p>\r\n<p><a href=\"https:\/\/szira.cafeblog.hu\/files\/2016\/05\/20160525_122017.jpg\"><img class=\"size-medium wp-image-271 aligncenter\" src=\"https:\/\/szira.cafeblog.hu\/files\/2016\/05\/20160525_122017-300x225.jpg\" alt=\"20160525_122017\" width=\"300\" height=\"225\" \/><\/a><\/p>\r\n<p>A m\u00e1sik kezemmel megragadtam a m\u00e1sik l\u00e1nyom kez\u00e9t \u00e9s er\u0151sen biztattam, hogy nek\u00fcnk el kell \u00e9rn\u00fcnk ezt a buszt. Pont mer\u0151leges utc\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezt\u00fcnk \u00edgy a sof\u0151r l\u00e1tta, hogy l\u00e9lekszakadva \u00e9s kicsit izom szakadva is rohanunk a buszhoz. Az ajt\u00f3kat elkezdte becsukni. M\u00e9g k\u00e9t m\u00e9ter hi\u00e1nyzott mikor minden ajt\u00f3t becsukot - \u00e9s a l\u00e1nyom felki\u00e1ltott, hogy anya lek\u00e9st\u00fck. De ekkor hirtelen kiny\u00edlt az el\u0151tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 ajt\u00f3 amihez akkorra m\u00e1r oda\u00e9rt\u00fcnk a lend\u00fclet vitt minket. Fel is ugrottunk r\u00e1 gyorsan. Mivel ez a busz els\u0151 ajtaja volt-azonnal meg is k\u00f6sz\u00f6ntem a sof\u0151rnek. \u00c9s amikor r\u00e1n\u00e9ztem egy pillanatra nem egy d\u00fch\u00f6s, m\u00e9rges agyonunott arc\u00fa ember n\u00e9zett r\u00e1m vissza. Mosolygott -megv\u00e1rta m\u00edg le\u00fcltetem a l\u00e1nyokat \u00e9s csak ut\u00e1na indult el. Igen ez az amikor figyel\u00fcnk a m\u00e1sik emberre - f\u0151leg ha utasok sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a munk\u00e1nk. \u00c9s a menetrend sem azon a f\u00e9l percen m\u00falik hiszen egy piros l\u00e1mp\u00e1n\u00e1l t\u00f6bbet \u00e1ll a busz. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a 214 -es busz sof\u0151rj\u00e9nek.<\/p>","type":"rich"}