Azért írtam idézőjelbe, mert nem igazi tuningról van szó. Nálunk az oviba úgy lehet kis járművet vinni, hogy a gyerkőc ovis jele, csoport, név, rajta van, hogy megkülönböztethető legyen. Szerintem ez mondjuk nagyon jó. Meg mivel mi gyalog járunk a 3 buszmegállónyira lévő oviba (vagyis nem gyalog hanem eddig futóbiciklivel) nagyon jó, hogy ott is tudom hagyni, és délután azzal jövünk haza, nem kell cipekednem. Szóval a futóbiciklink el is volt látva mindennel, csakhogy az én ügyes lánykám aki lassan 5 éves lesz ám, két hete meglátta, hogy az egyik barátnője megtanult a nagy biciklivel (kétkerekű, nincs kitámasztó kerék, pedállal hajtod) biciklizni, és kiosztott engem. Hogy már mióta (kb. : 1 hónapja) ígérem neki, hogy leszerelem a kitámasztó kerekeit, felpumpálom a kerekeket és megtanítom biciklizni ŐT. Igen teljesen igaza volt. Ígértem, csak közben elutaztunk meg máshova mentünk és mást vásároltunk és nem jutott rá idő. Meg vártam, hogy Apa is jöjjön a játszóra velünk, ő tanítsa meg ne én. Engem is apukám tanított, mindkettőnknek jó élmény. Na végül is múlthéten sikerült, minden passzolt, úgyhogy lecipekedtünk a közeli játszóra. Nagylányra ráadtam a bukósisakot, amivel Apa valahogy az istennek se akart boldogulni 🙂 és beültem a kicsivel a homokozóba. Apa tartotta hátulról a bicajt, nagylány lelkesen tekerte. Nagyon ügyes volt. Annyira, hogy pár kör után Apa elengedte, a szívem meg liftezni kezdett a gyomrom és a torkom között 🙂 és az úristenmindjártelesik kábé félpercenként hagyta el a számat. Főleg amikor a harmadik ilyen körnél Apa előkapta a mobilját – Temiazistentcsinálsz? – és nekiállt videózni az ő nagy lányát amint egyedül bicajozik. Mert persze iszonyat büszke volt rá. Na jó én is:)
Szóval igen, ennyi a történet azóta minden nap gyakoroltunk, sőt két napja már az elindulásnál sem kellett segíteni neki a barátnőjétől elleste azt is hogyan kell. Meg szerintem mivel látta, hogy a barátnő nem esik el, így bátrabban próbálta ki ő is. 🙂
Szóval új bicikli és új matricázás. Mivel ma már azzal gurultunk reggel az oviba, tegnap este, még gyorsan ki kellett találnom valamit. Van elöl egy kosara a bicajnak, de a barbis matrica már félig megkopott rajta, szegény nagyon ramatyul festett:
Hát én nem kegyelmeztem neki, amint látjátok leszedtem. És mivel a lányom nagy ló és póni rajongó gyorsan kerestem egy régebbi pónis újságot amiből ezt a kb 10 cm átmérőjű kört ki tudtam vágni. Leszögezném mindezt csakis a lányom felügyelete mellett, és engedélyével. Aztán jöhetett a pónis füzet vinyetta amit már évek óta tartok itthon, mázli, hogy volt pónis is. 🙂 Mivel téglalap alakú ez nem igazán passzolt a mi kerek képünkhöz úgy döntöttem a mintája vonalán körbevágom, és úgy ragasztom fel. Feliratoztam és nagy méretű cellux segítségével a felületet átragasztottam. persze laminálni jobb lett volna, de hát olyan gépem nincs így maradt a cellux. A ragasztópisztolyom hamar bemelegszik , egy környit rákentem, és mehetett is a kosárra. ma nagy büszkén betekert vele az oviba:) Ha tetszett a bejegyzés néz körül, van még pár ötlet a tarsolyomban. 🙂
Ha tetszett a bejegyzés nézz körül, van még pár ötlet a tarsolyomban. A megosztást pedig köszönöm.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: